Ugrás a tartalomra
Herend

Független települési kalauz. Nem Herend önkormányzatának hivatalos honlapja.

Herend

Herend az Északi- és a Déli-Bakony találkozásánál, 341 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik. Határának közel kétharmadát erdő, rét és legelő teszi ki.12

Járás
Veszprémi járás
Jogállás
város
Lakónépesség
3438 fő
Lakások száma
1405
Terület
19,6 km²
Irányítószám
8440

Forrás: KSH, Magyarország helységnévtára, 2025. január 1.

Herendi Porcelánmanufaktúra főkapuja és a Porcelánmúzeum – illusztráció
Herendi Porcelánmanufaktúra főkapuja és a Porcelánmúzeum. MI-vel készült illusztráció, nem fénykép. Alapja Szeder László fotója (Wikimedia Commons, CC BY-SA 4.0). Az illusztráció ugyanezen licenc feltételei szerint használható fel.
Bács-Kiskun megyeBaranya megyeBékés megyeBorsod-Abaúj-Zemplén megyeBudapestCsongrád-Csanád megyeFejér megyeGyőr-Moson-Sopron megyeHajdú-Bihar megyeHeves megyeJász-Nagykun-Szolnok megyeKomárom-Esztergom megyeNógrád megyePest megyeSomogy megyeSzabolcs-Szatmár-Bereg megyeTolna megyeVas megyeZala megyeVeszprém megye
Herend helye Magyarország térképén. Térkép: © OpenStreetMap közreműködők.

Herend története

A Szőlőmahegy római kori nyomaitól az első említésig

A Szőlőmahegy keleti lejtőjén, a mai Herend területén a régészek késő római telep nyomaira bukkantak, a 3–4. századból. A helységnév a 13–14. századi oklevelekben szereplő Heren vagy Herin személynév kicsinyítőképzős alakjából alakult ki, jelentése valószínűleg Tormafalva; a név a szláv hren (torma) szóra vezethető vissza. Herendet először 1326-ban említik források, egy veszprémi káptalannak tett adomány kapcsán.13

Kinizsi Pál adománya

1472-ben Mátyás király Vásonkő várát és tartozékait, köztük Bakonyherendet Kinizsi Pálnak adományozta.3

A betelepítéstől az 1840-es évekig

Az 1760-as években megkezdett betelepítés során német, magyar és szlovák családok érkeztek a herendi pusztára. Az 1779. április 9-i egyházlátogatási jegyzőkönyv szerint a római katolikus iskolában egy tanító működött, a tanítás nyelve német volt. 1826-ban Stingl Vince kőedénygyártási kísérletekbe fogott Herenden. 1839-ben Fischer Mór kereskedő megszerezte az eladósodott gyárat. Az 1840-es években az iskola tanulólétszáma 60 fölé emelkedett, és az egyetlen tanterem szűknek bizonyult.24

Puszták, plébánia és a himházi dűlő

Szent István, Németi és Horhi pusztákat 1908-ban csatolták hivatalosan Herendhez, korábban Szentgálhoz tartoztak. Herenden 1919-ben alapították a plébániát, 1956-ban pedig a himházi dűlő került közigazgatásilag a településhez.35

Látnivalók

Szent Euszták-templom

Herenden 1779-ben már állt a Szent Euszták tiszteletére szentelt fatemplom. A barokk templom mai formáját 1828-ban emelték. A templomban a porcelángyárban 1935-ben készült porcelánalkotás látható, amely olyan vékony porcelánból való, hogy természetes fény jut át rajta.2456

Herendi Porcelánművészeti Múzeum

A jelenlegi herendi porcelánmúzeum alapjait Farkasházi Fischer Jenő 1896-ban tette le; a múzeum 1964-ben üzemi gyűjteményként és iparági szakmúzeumként nyitotta meg kapuit.7

Porcelanium Látogatóközpont

Egy herendi épületegyüttes 1999 óta ad otthont a Porcelanium Látogatóközpontnak. Az épületegyüttesben a Minimanufaktúra, az étterem, a kávéház és a porcelánbolt kapott helyet.28

Érdekességek

  • A Séd patak Herend határát is átszeli, a település pedig a Séd 513 négyzetkilométeres vízgyűjtő területéhez tartozik.1
  • Az Országos Kéktúra útvonala Herend közvetlen közelében halad el a Bakonyban.6

Hirdetés: az Én Ablakom hálózat ajánlata

Tudta-e Ön?

Herenden is kérhet ingyenes felmérést ablakhoz, ajtóhoz, redőnyhöz és szúnyoghálóhoz, és online is megtervezheti az új nyílászáróit.

Ablak ablak.herenden.comAjtó ajto.herenden.comRedőny redony.herenden.comSzúnyogháló szunyoghalo.herenden.com

Kereskedelmi oldal. A felmérést a kiszolgáló partner végzi: Ajtókő Kft. A kalauzt és az ajánlott oldalt az Inverzum Next Vision Zrt. üzemelteti; az Én Ablakom név jogosultja a PreMentor Kft.

Források

  1. Hudi József: Herend története (Herend Város Öröksége, Sulinet Örökségtár) sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/Her…
  2. Herend Város Önkormányzata herend.hu/varosunk/altalanos-informaciok
  3. Hudi József: Herend története (Herend Város Öröksége, Sulinet Örökségtár) sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/Her…
  4. Hudi József: Herend története (Herend Város Öröksége, Sulinet Örökségtár) sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/Her…
  5. Magyar Katolikus Lexikon lexikon.katolikus.hu/H/Herend.html
  6. Herend Város Önkormányzata herend.hu/varosunk/latnivalok
  7. Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt. herend.com/index.php/porcelanmuveszeti-muzeum
  8. Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt. herend.com/index.php/porcelanium-latogatokozpont-i…

Utoljára ellenőrizve: 2026. október 2. A szöveg mesterséges intelligencia segítségével készült; a tényeket a felsorolt forrásokból ellenőriztük. Ha hibát talál, kérjük, jelezze: hello@inverzum.com.